Itt egy link, tortenelmukrol, Rakoczyra buszken emlekeznek, Petrovics csalad nincs osszekotese Petofivel? Karolyi ez a nagy Karolyivval rokon? Egyazon kastelyban ismerkednek meg dedszuleim mint Petofi meg Szendrei Julia.
A
magyarországi szlovákokon belül külön nem elismert, de megkülönböztett csoport a
tirpákok (szlovákul
Tirpák, többes szám
Tirpáci). Ők a
XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori
Magyarország határain belül
Nyíregyháza környékére.
[1]
Simkó Gyula megfogalmazásában "
Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak közös néven tirpákoknak nevezik".
[2]
A
nyíregyházi tirpák értelmiség azonban elhatárolja magát mind a magyaroktól, mind a többi szlovák eredetű népcsoporttól.
[3]
Krudy Gyula igy ir roluk:
A
Nyíregyházán született
Krúdy Gyula megfogalmazásában:
| „ | A város környékéről összegyülekezett nép, az úgynevezett tirpákság… mindig függetlenségi érzelmű… volt. Nem tudott folyékonyan magyarul, a magyar szót a Békés megyébôl magával hozott tót idiómával keverte[7] | ” |
|
A tirpák embereket Dienes István a következőféle képpen jellemezte:
| „ | A tirpákok középmagas, erős, csontos emberek voltak. A férfiakban a szlávok szívóssága egyesült a magyarok erejével. Asszonyaikon nem látszik a szláv hatás: nem lenhajúak, kékszeműek mint Mikszáth tótjai, inkább barnák, karcsúak, szép termetűek[8] | ” |
|
Identitásuk megőrzésére különböző programokat szerveznek:
- 2008. június 7-én megjelent az „Orije Suhaj- Tirpák népdalok” című kötet, melynek átadóján felléptek a Tirpák Népzenei Együttes tagjai. [9]
- Morauszki János Fogathajtó Emlékverseny 2008. május 19. [9]
- Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület [9]
- Vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes [9]
- „Tanya–Utak” című kiállítás a nyíregyházi Városi Galériában 2007 márciusa és júniusa között, ahol bemutatták a bokortanyák életvilágát, a táróesten, ahol a Hajcsák Duó adott elő tirpák népdalokat, pedig a látogatók megkóstolhatták a tradicionális tirpák ételeket. [9]
- Petrikovics János, csizmadia; gróf Károlyi Ferenc hívására ő szervezte meg a tirpák telepeket.
- Morauszki János, lótenyésztő
- Jurányi Lajos (1837-1897) botanikus, a Budapesti Tudományegyetem volt tanára[8]
- Vietórisz József (1868-1954), költő, műfordító[8]
- Kádasi Máté (1895- ) A Tiregyházi Manufaktúra hivatalos elnöke, az Egyesült Tairpake Lisztfelzolgozó üzem Zrt. tulajdonosa, értékmegőrző, zálogos.
- Jozef Markuš (1944- ) A Matica slovenská volt elnöke (1990-2010)
- Farbaky István (1837-1928) tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő
Jó példa erre az a képregény, amelyet
Vietórisz István nyíregyházi ügyvéd és műkedvelő költő 1939-ben megjelent "hőseposza" alapján készített a tematikus lapszám számára egy fiatal helyi alkotó,
Vajkó József. Az elbeszélő költemény a mai olvasó számára olykor megmosolyognivaló, az abból készült képregény azonban huszonegyedik századi "idézőjelbe" teszi a naiv irományt: így varázsol belőle befogadható és élvezhető produkciót.
A főszerkesztő szerint a felvidéki népcsoportnak valaha otthont nyújtó Nyíregyháza egyik legfontosabb erénye ma is az, hogy mindenkit befogad. Mint mondja, itt nem léteznek "gyüttmentek", ez a város nem arra kíváncsi, hogy kik voltak az őseid, hanem arra, hogy te ki vagy, és mire vagy képes. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a sóstói múzeumfaluban - ahol a tematikus lapszám bemutatóján tartották - az intézmény vezetője,
Páll István is. Az igazgató azt mondta: jellemző, hogy a múzeumfalu tirpák portájának avatásán három olyan nyíregyházi tisztségviselő mondott beszédet, akik közül senki sem született Szabolcs megyében, ennek ellenére mindegyikük azt a szófordulatot használta: "tirpák őseink". Hiszen Krúdy Gyulának igaza volt: Nyíregyházán mindenki tirpák - vagy azzá lesz.
A tirpak jelentese Nyiregyhazan is pontosan annyira negativ, mint barhol mashol az orszagban. A tirpakokat egyszeru, szegeny tanyasi emberek voltak, akiket a varost korulvevo bokrokba (tanyakba) telepitettek. A tirpak jelentese kb. annyi, mint bunko, paraszt, tanyasi - a forras a nagyanyam, aki elmult 90 eves, es egesz eleteben Nyiregyhaza 10 km-es korzeteben elt.
lutheranusok voltak, valoszinu kis kavarodast okozhatot a schreier csaladba vallaskulombozosege annyira hogy kenyszeritettek az aposok a menyet hogy katolikus kent nevelje fiait, sot katolikus iskolaba jarasa nagyapamat. emlekszem egy foton szep kalapos holgy a dedmamam, dedapam meg podrott bajszu, koztuk ott kisgyerektengeresz ruhAz egyházközség minden elemi
osztályának év végi záróvizsgája a
szülők jelenlétében, mindig ebben a
templomban folyt le egészen az
iskolák államosításáig. Természetesen
a bokortanyák iskoláinak tanulói
is itt vizsgáztak.aba a fiuk
Geduly Henrik emléktáblája: negyedszázadnál hosszabb
ideig püspök, 1896-ban a millenniumra megírta Nyíregyháza
azévi helyzetét, leíró szemlélettel: nélkülözhetetlen
várostörténeti forrás; 1917-ben megalapította az evangélikus
leánygimnáziumot (a mai Zrínyi Ilona Gimnázium elődjét).
A Luther utcai fal táblája a professzori iskolára emlékeztet.
Ez az 1806-ban alapított és 1854-ig sikerrel működött „magasabb”,
igazi elitképző iskoláról van szó. Ez a későbbi
Kossuthról elnevezett, ma is működő evangélikus gimnázium
őse. Az emléktábla a legnevezetesebb professzorának nevét is
őrzi: Jurányi Sámuelét (1804–1858), az itt nevelkedett fiával,
Jurányi Lajossal (1837–1897), az Európahírű biológussal
együtt. Ő a felnőttoktatás-ismeretterjesztés korabeli harcosa, a
mai TIT megyei névadója.
A folyamatosan növekvő tanulólétszám tekintélyes része
nem nyíregyházi szülők gyermekei. Ők vagy vasúton „bejárók”,
vagy meglehetősen magas összeg ellenében találnak szállást,
kosztot a helyi családok nagyobb lakásaiban. 1901-től folynak a
tárgyalások a nagyobb épületért, lehetőleg diákotthonnal együtt,
de az állam minden fillért megtakarító, egyszerűbb épülettervet
segít.
1945-ben a leánygimnáziummal együtt
indult meg az iskolai munka – éppenséggel a központi elemi
iskolában.
szoval leanyiskola nincs meg dedmamam idejen,
Már 1828-ban
szerveznek alapítványi
segédlettel tápintézetet
a nehezebb
helyzetben élő diákok
részére,
tirpák finomságokat, például
frissen sült lapcsánkát kínáltak.
http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/2569
Elárulja, hogy a tirpák a török korban elnéptelenedett szabolcs megyei területekre beköltözött elmagyarosodó (kevert nyelvet beszélő) szlovákság (ön)gúnyneve. (
Ti. akik még jól beszéltek szlovákul, tirpákozták le a töltöttpaprikát nem paradicsomosan, hanem magyarossan erősparikásan evőket pl.) Becopyz ilyen forrásokat:
pedig művelt budapestiparaszt már évek óta
hétkerbeee dolgozott, l-lel, nem pedig daógozott, mint a bunkaja. Ilyen szavakat használt, mint ozsonnya, ahelyt, hogy kimondta volna tisztán, hogy uzsi. A tujázást se tudta a barom, mert olyan sötétség volt a fejében, mint valami fasírtban
Krúdy Gyulát idézve, a mai tirpák gazda büszkén a mellére üt és mondja: "Igen! én tirpák vagyok"! "Ez a csúfnév idővel megtisztelő, dicsérő kifejezéssé változott, mert a város népe külső segítséget nem igen vett igénybe, hanem szorgalmas munkával, vasakarattal, csodálatos kitartással küzdötte ki önállóságát és fejlődésének feltételeit s ma is, dacára az ország mostoha viszonyainak, gyors fejlődésben van" - mondja Zsembery Gyula
A témában nagyon fontosak Závada Pál regényei, amiket irodalmunk vonata kerekeinek pumpálói afféle bugyiizzasztós [értelmiségi nők kriptopornója] cuccoknak igyekeznek lelegyinteni. (Irígységükben frusztrálódván a magas példányszámok miatt...)
Holott 'A fényképész utókora' eddig példátlan történelmi rögzítés is... No, és a tót nyelv újabb történetéhez adalékok...
BOKORTANYA
paszuly krumpli
olajat nem ettek hanem vilagitottak vele
szalonnavval sutottek
edesitesre mezet es cukorrepa melaszt hasznaltak (barna rutyi amit laskara is tettek)