martedì 6 marzo 2012

Tratatto di Trianon

Per me non esiste, il mondo è come prima del 1918, ci cuccina in modo uguale, ci si diverte, si discute. Alcuni hanno diviso il mondo, hanno fatto dogane, hanno separato famigli e pensano che hanno cambiato il mondo.

lunedì 27 giugno 2011

Psichiatri

Kurt Goldstein
Kurt Goldstein (November 6, 1878 - September 19, 1965) was a German Jewish neurologist and psychiatrist who was a pioneer in modern neuropsychology. He created a holistic theory of the organism based on Gestalt theory which deeply influenced the development of Gestalt therapy. His most important book in German Der Aufbau des Organismus (1934) has been published again in English: The Organism (1995) with an introduction by Oliver Sacks.
Goldstein was co-editor of the Journal of Humanistic Psychology.

Ebrei in Slesia e Londomeria

Besser, He is the subject of a book written by Warren Kozak called The Rabbi of 84th Street.[2][3][4] He appeared in the television program The Jews of New York talking about the experience of Jews in pre-World War II Germany.

Tirpak/Karasz

Itt egy link, tortenelmukrol, Rakoczyra buszken emlekeznek, Petrovics csalad nincs osszekotese Petofivel? Karolyi ez a nagy Karolyivval rokon? Egyazon kastelyban ismerkednek meg dedszuleim mint Petofi meg Szendrei Julia.


A magyarországi szlovákokon belül külön nem elismert, de megkülönböztett csoport a tirpákok (szlovákul Tirpák, többes szám Tirpáci). Ők a XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori Magyarország határain belül Nyíregyháza környékére.[1]
Simkó Gyula megfogalmazásában "Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak közös néven tirpákoknak nevezik".[2]
A nyíregyházi tirpák értelmiség azonban elhatárolja magát mind a magyaroktól, mind a többi szlovák eredetű népcsoporttól.[3]
Krudy Gyula igy ir roluk:
A Nyíregyházán született Krúdy Gyula megfogalmazásában:
A város környékéről összegyülekezett nép, az úgynevezett tirpákság… mindig függetlenségi érzelmű… volt. Nem tudott folyékonyan magyarul, a magyar szót a Békés megyébôl magával hozott tót idiómával keverte[7]

A tirpák embereket Dienes István a következőféle képpen jellemezte:
A tirpákok középmagas, erős, csontos emberek voltak. A férfiakban a szlávok szívóssága egyesült a magyarok erejével. Asszonyaikon nem látszik a szláv hatás: nem lenhajúak, kékszeműek mint Mikszáth tótjai, inkább barnák, karcsúak, szép termetűek[8]

Identitásuk megőrzésére különböző programokat szerveznek:
  • 2008. június 7-én megjelent az „Orije Suhaj- Tirpák népdalok” című kötet, melynek átadóján felléptek a Tirpák Népzenei Együttes tagjai. [9]
  • Morauszki János Fogathajtó Emlékverseny 2008. május 19. [9]
  • Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület [9]
  • Vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes [9]
  • Tanya–Utak” című kiállítás a nyíregyházi Városi Galériában 2007 márciusa és júniusa között, ahol bemutatták a bokortanyák életvilágát, a táróesten, ahol a Hajcsák Duó adott elő tirpák népdalokat, pedig a látogatók megkóstolhatták a tradicionális tirpák ételeket. [9]

Neves tirpákok [szerkesztés]


Jó példa erre az a képregény, amelyet Vietórisz István nyíregyházi ügyvéd és műkedvelő költő 1939-ben megjelent "hőseposza" alapján készített a tematikus lapszám számára egy fiatal helyi alkotó, Vajkó József. Az elbeszélő költemény a mai olvasó számára olykor megmosolyognivaló, az abból készült képregény azonban huszonegyedik századi "idézőjelbe" teszi a naiv irományt: így varázsol belőle befogadható és élvezhető produkciót.
A főszerkesztő szerint a felvidéki népcsoportnak valaha otthont nyújtó Nyíregyháza egyik legfontosabb erénye ma is az, hogy mindenkit befogad. Mint mondja, itt nem léteznek "gyüttmentek", ez a város nem arra kíváncsi, hogy kik voltak az őseid, hanem arra, hogy te ki vagy, és mire vagy képes. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a sóstói múzeumfaluban - ahol a tematikus lapszám bemutatóján tartották - az intézmény vezetője, Páll István is. Az igazgató azt mondta: jellemző, hogy a múzeumfalu tirpák portájának avatásán három olyan nyíregyházi tisztségviselő mondott beszédet, akik közül senki sem született Szabolcs megyében, ennek ellenére mindegyikük azt a szófordulatot használta: "tirpák őseink". Hiszen Krúdy Gyulának igaza volt: Nyíregyházán mindenki tirpák - vagy azzá lesz.

A tirpak jelentese Nyiregyhazan is pontosan annyira negativ, mint barhol mashol az orszagban. A tirpakokat egyszeru, szegeny tanyasi emberek voltak, akiket a varost korulvevo bokrokba (tanyakba) telepitettek. A tirpak jelentese kb. annyi, mint bunko, paraszt, tanyasi - a forras a nagyanyam, aki elmult 90 eves, es egesz eleteben Nyiregyhaza 10 km-es korzeteben elt.
 
lutheranusok voltak, valoszinu kis kavarodast okozhatot a schreier csaladba vallaskulombozosege annyira hogy kenyszeritettek az aposok a menyet hogy katolikus kent nevelje fiait, sot katolikus iskolaba jarasa nagyapamat. emlekszem egy foton szep kalapos holgy a dedmamam, dedapam meg podrott bajszu, koztuk ott kisgyerektengeresz ruhAz egyházközség minden elemi
osztályának év végi záróvizsgája a
szülők jelenlétében, mindig ebben a
templomban folyt le egészen az
iskolák államosításáig. Természetesen
a bokortanyák iskoláinak tanulói
is itt vizsgáztak.aba a fiuk
Geduly Henrik emléktáblája: negyedszázadnál hosszabb
ideig püspök, 1896-ban a millenniumra megírta Nyíregyháza
azévi helyzetét, leíró szemlélettel: nélkülözhetetlen
várostörténeti forrás; 1917-ben megalapította az evangélikus
leánygimnáziumot (a mai Zrínyi Ilona Gimnázium elődjét).
A Luther utcai fal táblája a professzori iskolára emlékeztet.
Ez az 1806-ban alapított és 1854-ig sikerrel működött „magasabb”,
igazi elitképző iskoláról van szó. Ez a későbbi
Kossuthról elnevezett, ma is működő evangélikus gimnázium
őse. Az emléktábla a legnevezetesebb professzorának nevét is
őrzi: Jurányi Sámuelét (1804–1858), az itt nevelkedett fiával,
Jurányi Lajossal (1837–1897), az Európahírű biológussal
együtt. Ő a felnőttoktatás-ismeretterjesztés korabeli harcosa, a
mai TIT megyei névadója.
A folyamatosan növekvő tanulólétszám tekintélyes része
nem nyíregyházi szülők gyermekei. Ők vagy vasúton „bejárók”,
vagy meglehetősen magas összeg ellenében találnak szállást,
kosztot a helyi családok nagyobb lakásaiban. 1901-től folynak a
tárgyalások a nagyobb épületért, lehetőleg diákotthonnal együtt,
de az állam minden fillért megtakarító, egyszerűbb épülettervet
segít.
1945-ben a leánygimnáziummal együtt
indult meg az iskolai munka – éppenséggel a központi elemi
iskolában.
szoval leanyiskola nincs meg dedmamam idejen,
Már 1828-ban
szerveznek alapítványi
segédlettel tápintézetet
a nehezebb
helyzetben élő diákok
részére,

tirpák finomságokat, például frissen sült lapcsánkát kínáltak.


 http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/2569

Elárulja, hogy a tirpák a török korban elnéptelenedett szabolcs megyei területekre beköltözött elmagyarosodó (kevert nyelvet beszélő) szlovákság (ön)gúnyneve. (Ti. akik még jól beszéltek szlovákul, tirpákozták le a töltöttpaprikát nem paradicsomosan, hanem magyarossan erősparikásan evőket pl.) Becopyz ilyen forrásokat:
pedig művelt budapestiparaszt már évek óta hétkerbeee dolgozott, l-lel, nem pedig daógozott, mint a bunkaja. Ilyen szavakat használt, mint ozsonnya, ahelyt, hogy kimondta volna tisztán, hogy uzsi. A tujázást se tudta a barom, mert olyan sötétség volt a fejében, mint valami fasírtban

Krúdy Gyulát idézve, a mai tirpák gazda büszkén a mellére üt és mondja: "Igen! én tirpák vagyok"! "Ez a csúfnév idővel megtisztelő, dicsérő kifejezéssé változott, mert a város népe külső segítséget nem igen vett igénybe, hanem szorgalmas munkával, vasakarattal, csodálatos kitartással küzdötte ki önállóságát és fejlődésének feltételeit s ma is, dacára az ország mostoha viszonyainak, gyors fejlődésben van" - mondja Zsembery Gyula

A témában nagyon fontosak Závada Pál regényei, amiket irodalmunk vonata kerekeinek pumpálói afféle bugyiizzasztós [értelmiségi nők kriptopornója] cuccoknak igyekeznek lelegyinteni. (Irígységükben frusztrálódván a magas példányszámok miatt...)
Holott 'A fényképész utókora' eddig példátlan történelmi rögzítés is... No, és a tót nyelv újabb történetéhez adalékok...

BOKORTANYA
paszuly krumpli
olajat nem ettek hanem vilagitottak vele
szalonnavval sutottek
edesitesre mezet es cukorrepa melaszt hasznaltak (barna rutyi amit laskara is tettek)


    Karolina

    Guss aus Troppau

    La mia storia commincia in una stazione ferroviaria del 1850 in Opava/Troppau, Slesia




    After the majority of Silesia was annexed by the Kingdom of Prussia during the War of the Austrian Succession after 1740, the remaining Silesian territory still under the control of the Habsburg Monarchy became known as Austrian Silesia with its capital in Troppau (1742–1918). The Congress of Troppau took place here in 1820. dove gli impiegati stanno costruendo la parte nordica della ferrovia Nord di Ferdinando. Possiamo vedere trenini tirati di cavallo e trenini con musso lungo che buttano tanto fumo in aria. Non si trasportano ancora persone.Qui lavora Franz un ragazzo svelto sempre interessato delle novità techniche
    Grandi eventi nella sua vita sono le visite a Vienna e a Cracovia e Wroclaw. Cosi possiamo dare uno sguardo sul modo di vita in Vienna e Cracovia dell'ottocento. Alcuni nonni si ricordano dal Congresso di Troppau di Metternick , alcuni ne parlano male altri bene. Ci si incontrano tante persone di tante nazioni dalla città
    Most of Silesia was conquered by Prussia in 1742, later becoming part of the German Empire and German Reich up to 1945. After World War I (1918) the easternmost part of this region was awarded to Poland by the victorious Allies after rebellions by Silesian Polish people and a plebiscite. After World War II (1945) the bulk of Silesia was transferred to Polish jurisdiction and become legally and politically part of Poland. Meanwhile the remaining small parts of Silesia mostly went to Czechoslovakia after World War I, and are now in the Czech Republic
    After the expulsion of the Germans from Silesia, German Silesian culture and language nearly died out when most of Silesia became part of Poland in 1945. After World War II, Polish authorities banned the use of the German language altogether

    Il congresso di Troppau si tenne tra il 23 ottobre e il 17 dicembre 1820 a Troppau.
    Fu convocato da Metternich, che riunì le potenze della Santa Alleanza, in seguito ai moti insurrezionali napoletani avvenuti nel luglio dello stesso anno. Al congresso fu ribadito da Austria, Prussia e Russia il principio dell'intervento armato per ricondurre uno stato entro l' alleanza. Nella penisola italiana ciò venne realizzato dall'esercito austriaco.

    Johann Palisa (Troppau, 6 dicembre 18482 maggio 1925) è stato un astronomo austriaco.
    All'epoca della sua nascita Troppau si trovava nella regione austriaca della Slesia, oggi è nel territorio della Repubblica Ceca. Nell'arco della sua carriera scoprì ben 122 asteroidi, da 136 Austria, nel 1874, fino a 1073 Gellivara, nel 1923; le scoperte principali furono certamente quelle di Hilda, Cleopatra, Ida, Matilde, Bamberga e Albert (un asteroide Amor).
    L'asteroide 914 Palisana è stato così battezzato in suo onore.



    In questa regione Slesia-Moravia naque anche Sigmund Freud i Freiberg in Maren
    http://staff-www.uni-marburg.de/~frickea/pribor.htm

    Altri paesi di Slesia: Braslavia,
    Katowice

    Upper Silesia Railway

    King Frederick II of Prussia conquered most of Silesia from Austria in 1740 during the Silesian Wars; Prussian control was confirmed in the Peace of Breslau in 1742. During the Prussian rule the ethnic structure of the city began to change. In the early 20th century the amount of Polish and bilingual citizens of Opole, according to the official German statistics, varied from 25 to 31%.[7] From 1816–1945 Opole was the capital of Regierungsbezirk Oppeln within Prussia. The city became part of the German Empire during the unification of Germany in 1871.

    The Silesian Uprisings (German: Aufstände in Oberschlesien; Polish: Powstania śląskie) were a series of three armed uprisings of the Poles and Polish Silesians of Upper Silesia, from 1919–1921, against German rule; the resistance hoped to break away from Germany in order to join the Second Polish Republic, which had been established in the wake of World War I. In the latter-day history of Poland after World War II, the insurrections were celebrated as centrepieces of national pride.

    Contemporary Moravian-Silesian cuisine has been influenced in recent history mainly by the former empire of Austria-Hungary. Jewish, German, Hungarian and Polish cuisine have left behind a number of influences and ingredients which over time people have grown to like. Among typical examples are Wiener Schnitzel and Hungarian Goulash, which have both found their second home in our country, to the extent of which all Czechs, Moravians and Silesians consider it an integral part of their diet.